Az eretnekség számunkra egy olyan szellemi és morális alapállás, illetve annak következménye, amelyben az ember Isten igazságait úgy keresi és akarja megélni, hogy ebben nem ismer el önmaga felett semmilyen földi tekintélyt vagy hatalmat, vallást, szent könyvet, stb. amely a számára előírhatná, hogy Isten felől hogyan kell gondolkodnia, s hogyan kell élnie.
Ezért kritikusan viszonyulunk a vallási szervezetekhez, előírásokhoz, hittételekhez és magukhoz a szent iratokhoz is - vállalva ezzel a "tévtanítóknak" járó megbélyegzést és kitagadottságot azon keresztények részéről, mindenekelőtt a különböző hivatalos egyházak részéről, akik magukat a jézusi örömhír egyedüli letéteményesének tartják.
Az Eretnek Platform célja, hogy kritikus és racionális gondolkodásra ösztönözze olvasóit a vallás, különösen a kereszténység kérdéseiben. Hisszük, hogy a tárgyilagos megközelítés és a nyílt párbeszéd elengedhetetlen a társadalmi fejlődéshez és a vallás szerepének újraértékeléséhez a modern világban.
Az Eretnek Platform egy független, nonprofit szervezet, amelyet valláskritikus gondolkodók alkotnak. Elkötelezettek vagyunk a tényeken alapuló, objektív elemzések és a konstruktív párbeszéd mellett.
Elkötelezettek vagyunk a racionális, tényeken alapuló gondolkodás mellett.
Tiszteletben tartjuk az egyének hitét, de fenntartjuk a jogot a vallási tanok és gyakorlatok kritikus vizsgálatára.
Támogatjuk a vallás és az állam szétválasztását.
Célunk a nyílt, őszinte és tiszteletteljes párbeszéd elősegítése a hívők és nem hívők között.
Elutasítjuk a vallási alapú diszkriminációt és intoleranciát.
A kereszténység évezredeken át formálta a nyugati világ etikai rendszerét. Napjainkban azonban egyre gyakrabban szembesülünk olyan helyzetekkel, ahol a hagyományos keresztény tanítások és a modern társadalom etikai elvárásai ütköznek. Ebben a cikkben három kulcsfontosságú területet vizsgálunk meg, ahol ez a konfliktus különösen szembetűnő: a bioetika, a környezetvédelem és a társadalmi egyenlőség kérdéseit.
A vallási dogmák, bár sokak számára megingathatatlannak és örökérvényűnek tűnhetnek, valójában folyamatos változáson mennek keresztül az idők során. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg röviden, hogyan alakultak át a keresztény tanítások az évszázadok folyamán, és milyen tényezők befolyásolták ezeket a változásokat.
Ebben a cikkben a keresztény misztikus hagyományok és a keleti filozófiák (buddhizmus, taoizmus) közötti meglepő hasonlóságokat tárjuk fel. Vizsgáljuk a meditációs gyakorlatok, a nem-duális gondolkodás és az ego-transzcendencia koncepcióit mindkét tradícióban.
Ebben a cikkben összehasonlítjuk a bibliai történeteket más ókori mitológiákkal, különös tekintettel a teremtésmítoszokra és az özönvíz-legendákra. Megvizsgáljuk, milyen kulturális és történelmi tényezők befolyásolhatták ezek kialakulását és elterjedését.
Mi motiválja a vallási fundamentalistákat? Ebben a cikkben a pszichológia eszközeivel vizsgáljuk a fundamentalista gondolkodásmód kialakulásának okait, jellemzőit és társadalmi hatásait. Kitérünk arra is, hogyan lehet kezelni és megelőzni a szélsőséges vallási nézeteket.
+36 70 616 4851
Minthogy arra a felismerésre, belátásra, meggyőződésre jutottunk, hogy az ő tanításai Istenről, az emberről, Isten és ember kapcsolatáról igazak, ezért őt tanítónknak, mesterünknek tekintjük.
Erre vonatkozóan lásd a Főoldalon írottakat!
A Bibliát olyan iratok gyűjteményének tarjuk, amelyeket Istent kereső vagy őt megtalálni vélő emberek írtak, hol Istentől inspiráltan, hol a maguk tudása, elképzelése szerint. A bibliai szöveg sokszor az eredetileg ihletett gondolatokat is torzítottan vagy homályosan adja vissza, mert azok a szóbeli hagyományozás, a fordítások, a szerkesztések szokásos emberi hibáinak lettek kitéve. Ezért ebben a könyvben, de akár az egyes iratokon belül is, az igazság a tévedéssel keveredik, és ezeket elválasztani, csak kritikus, elemző, válogató munkával lehet.
A kereszténységet egy sajnálatos történelmi tévedésnek tartjuk, amely nem Jézus tanításában, hanem Pál apostol ideológiájában gyökerezik, ezért a kereszténység tévesen tartja magát Jézus működése letéteményesének, és többnyire téves dolgokat tanít Istenről, Jézusról, az emberi természetről, bűnről, az Isten és ember közötti viszonyról, stb. A kereszténység semmiképpen nem az az egyedül üdvözítő vallás, mint amit önmagáról hirdet: sem a hit, sem a megkeresztelkedés nem feltétele az üdvösségnek.
Az Isten szeretete minden emberre kiárad, így értelmetlenség azt feltételezni, hogy csak a zsidó-keresztény kultúrkörben élőknek adatott meg az Ő megismerésének lehetősége. Minden vallásban annyi igazság van, amennyire követőit a szeretetre vezeti.
Az ateizmus – véleményünk szerint – a vallások hibája. Annak következménye, hogy azok nem képesek hitelesen megmutatni az Istenhez vezető utat. Így történhetett, hogy némely ateista valójában egy igen szigorú értelemben vett igazságkereső személy. Az ateistákat ezért nem kárhoztatjuk, feladatunknak tartjuk viszont, hogy úgy szóljunk Istenről, hogy azt ők is megértsék, lehetőséget teremtve így számukra, hogy a szeretetben ők is felismerjék Istent.