Más szerzők írásai

Bulányi György
Gromon András




Pál szintézis

Pál apostol leveleinek kitűnő és sokoldalú elemzését, valamint Jézus tanításaitól való eltérését vizsgálja ez a rendkívül alaposságú és nagyon igényes munka.

 

Merre ne menjek?

Pál élettörténetének végigkísérése mentén szeretné megragadni hogyan alakul ki az a zűrös gondolatvilág, amely egyházi alapelvek megteremtésével legyőzi Jézus eredeti mondanivalóját.

 

Az Ószövetség nem Isten ígéje

Bulányi rádöbbenése az Ószövetség valódi jelentőségére a Bibliában

 

Jézus kontra Pál és Konstantin, avagy a trón és az oltár szövetsége

Bulányi rövid eszmefuttatása a kereszténység és az egyház történelmi szerepéről a kialakulástól a Bokorig.

 

 

Ezredvégi tájékozódás

Ha Isten Országát akarjuk megvalósítani az ezredforduló társadalmaiban milyen elképzelésekkel foghatunk hozzá. Kitér a kapitalizmus bírálatára és hogy egy alternatív társadalom kiépítésére van szükség.

 

Hahn István

A két Krisztus-mítosz és a történelmi Jézus

Éles szemmel veszi észre a az evangélisták által megrajzolt Krisztus és Pál apostol által hirdetett Krisztus képe közötti különbséget. Nagyon fontos írás annak megértésére, hogy Pál apostol bizony másik Krisztust kezdett terjeszteni önerőből. Jézus személyének történelmi realitását is szemügyre veszi.

Kováts Gábor János

A feltámadás és a torinói lepel

A szerző újszerű megvilágításba helyezi a torinói lepel és Jézus feltámadása közötti kapcsolatot, mint az egyetlen tényleg létező bizonyíték.

Gombor Gábor - Kiss Ágnes

Bábel emlékei

Ajánljuk ezt a könyvet azoknak, akik keresztényként gyakran forgatják a Bibliát, de azoknak is, akik bármilyen okból érdeklődéssel tekintenek rá. Gondolt-e már arra, hogy miért írták az Újszövetséget görög nyelven, és miért nem héberül vagy arámul? Az első részben annak a feltételezésnek eredünk nyomába, hogy a ma ismert görög Újszövetség csak fordítás, és az eredetit arám nyelven jegyezték le, Jézus anyanyelvén.

Találkozott-e bosszantó ellentmondásokkal a Bibliában, melyekre nem talált megnyugtató megoldást, de érzi, hogy van rájuk válasz? Előfordult-e, hogy filozofikus kérdéseken törte a fejét a Biblia olvasása közben, eleve elrendelésen, a szabad akaraton, a helyes imán, Jézus Istenségén, az idő létén, a bűn és a Gonosz eredetén vagy a Pokol helyén?

Végül pedig, mennyiben ad hitelt a véget nem érő világvége próféciáknak, mit gondol, közel-e már az utolsó ítélet? El tudja képzelni a Jelenések könyve egészen más - a maiaktól talán biblikusabb és történelmibb értelmezését? Egy olyan útra invitáljuk, ahol ha következtetéseinkben nem is ért egyet velünk, de ígérjük, sok új információval gazdagodik a Bibliát illetően.

 

 

 

 

 

Evangéliumok webes összehasonlító rendszere

Itt felosztott képernyős módszer segítségével lehet összehasonlítani az evangéliumokat és kommentárjait.


Márk kommentár

Út a forráshoz... A legfőbb Forrás, minden létező és élő Forrása Isten. A hozzá vezető egyik út Jézus. Jézushoz az evangéliumok vezetnek el minket. Ez a könyv pedig az evangéliumokhoz mint Jézus-ismeretünk legfőbb forrásaihoz szeretné elkalauzolni az olvasót. Ezeket a forrásokat az idők során mindenféle hordalék fedte be, ahhoz tehát, hogy ismét eljuthassunk hozzájuk, végső soron pedig a legfőbb Forráshoz, el kell távolítani ezeket a hordalékokat,mindenekelőtt kétezer év vallási félreértelmezéseinek rétegét.


Lukács kommentár

A Lukács kommentár folytatja az evangélium megtisztítását a hozzárakódott késői rétegektől, értelmezésektől. Amikor „Lukácsról” beszélünk, az evangélium tényleges írójára gondolunk, aki minden valószínűség szerint Márk evangéliumának, a jézusi mondásokat tartalmazó ún. Beszédforrásnak (nemzetközi jelzése a német Quelle szó rövidítéseként: Q) és saját (szóbeli és/vagy írásbeli) hagyományanyagának felhasználásával készíthette el művét.


Máté kommentár

Az egyik legfontosabb feladatnak látszik, hogy abban, amit az evangélisták Jézusról elmondanak, illetve Jézus ajkára adnak, megpróbálja a szerző elválasztani egymástól azt, ami hitelesnek mondható, és azt, ami az áthagyományozók vagy az evangélisták vélekedése. Az újkori szentírástudomány évszázadok óta fáradozik ezen, a legkülönfélébb eredményekkel, és teljesen eltérő vélemények alakultak ki arról, lehetséges-e egyáltalán ez a szétválasztás. A szerző megkísérli ezt reménytelennek tűnő vállalkozást, és a meglévő „kövekből” (Jézus mondásaiból) viszonylag megbízhatóan szét választani, és elhelyezni a keresett kép valószínűsíthető helyein, ennek alapján pedig több-kevesebb bizonyossággal megmondani azt is, milyen kövek állhattak a most hiányzók helyén.

 

Pál feltámadáshitéről

Pál számára pszichológiailag elengedhetetlen volt "Jézus feltámadása", valamint a maga "találkozása a feltámadt Krisztussal", mivel csak ezzel tudta (vagy azt hitte, hogy tudja) igazolni, hogy bár Jézust (és tanítását) nem ismerte, sőt üldözte, mégis a Tizenkettővel egyenrangú apostol. Sosem tudott megszabadulni ettől az önigazolási kényszerétől.

 

Hogyan keletkezett a húsvéti hit?

Jézus feltámadási története górcső alá véve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintér István

 

 

A szűk kapu

A szerző újszerű megvilágításba helyezi a torinói lepel és Jézus feltámadása közötti kapcsolatot, mint az egyetlen tényleg létező bizonyíték.

 

Válogatott tanulmányok

A szerző újszerű megvilágításba helyezi a torinói lepel és Jézus feltámadása közötti kapcsolatot, mint az egyetlen tényleg létező bizonyíték.

 

Utolsókból elsők

A szerző szerint hiszünk a Jóisten létében, ám ezt nem hangoztatjuk. A mennyországon leginkább csak mosolygunk, az angyalokat szárnyas–hálóinges alakokként képzeljük el, a gonosz lelkekről pedig semmit sem tudunk. Úgy tartjuk, hogy az Ördög nem is olyan fekete, néhanapján még szimpatizálunk is vele. A földönkívüli lényeket a fantázia birodalmába száműzzük, mi a „realitásokra” koncentrálunk. Hit nélkül énünk viszontagságai életfogytiglan tartanak. A szóban forgó hit pedig nem más, mint Jézus szavainak igaznak tartása. A bennünk lakozó új ember ugyanis nélküle nem születik meg. Aki nem merül el logionjaiban, az nem részesül kinyilatkoztatásban. Ez annyit tesz, hogy olvasni és gondolkodni kell, mégpedig sokat.

Miért éppen Bultmann?

A második világháború után Rudolf Bultmann az Újtestamentum mitológiátlanításáról vallott véleménye széleskörű nyilvános vitát váltott ki. 1953-ban a VELKD püspöki konferenciája elítéli Bultmannt, és minden szószéken kihirdették, hogy Bultmann mitológiátlanítási programja azzal a veszéllyel fenyegeti az igehirdetést, hogy megrövidíti, megcsonkítja, kicsorbítja annak tartalmát. A keresztyén tanítás tisztaságának megőrzése érdekében elítélték Bultmannt, és ezzel félbeszakították a párbeszéd vele. Ám az igazi, valódi eretnek új életet hoz a közösségbe, teremtő–kreatív erőket ébreszt fel. Van bátorsága ahhoz, hogy letörje azt a héjat és burkot, amelyet el kell távolítani, és nem sajnálja lehullani hagyni az öreg leveleket a fáról, hogy ezzel helyet készítsen az újnak a növekedéséhez.

 

 

 

 

 

Takácsné Kovácsházi Zelma

 

 

 

 

 

 

Tarnóczy Szabolcs

A "páli fordulat" mibenléte, és hatásai

A szekularizált vallástörténelem ragályként elterjedt, hagyományos, kvázi „dogmája”, hogy Jézus tanítása csupán zsidó reformmozgalom maradt volna, ha nem lép fel a zseniális Saul rabbi (a későbbi Szt. Pál apostol), és – a zsidóktól való üldöztetések hatására – nem alakítja szellemileg és szervezetileg új vallássá (Egyházzá) e kezdetben jelentéktelen szektát. Ezt a folyamatot szokás „páli fordulatnak” nevezni; voltaképpeni csírája, a mintegy 300 évvel későbbi, úgynevezett „konstantini fordulatnak”, mely után a kereszténység lassan, de biztosan világhatalmi tényezővé kezd válni. A szerző meggyőződése, hogy a „páli fordulat” fentebbi értelmezése téves, féligazság, és sokkal inkább kellene "jézusi fordulatról" beszélni amely a fundalista kereszténység torzító nézeteitől való megtisztítás után rajzolódik ki.

 

 

 

 

 

Apokrifek

Az apokrifek részben az apostoli atyák írásainak kortársai, részben túlmutatnak ezen a koron, átívelnek a II. századba, de még a IV. században is keletkeztek apokrifek. Az ortodoxia mindig igyekezett elhatárolni magát az apokrifektől, az apokrifek szerzői azonban fáradhatatlanul buzgólkodtak eszméik terjesztésén.A könyv igen széles betekintést nyújt ebbe a szellemi világba, az ószövetségi apokrifektől a gnosztikus írásokon keresztül az újszövetségi apokrifekig gyűjtötték össze az értékesebb írásokat.

 

Apostoli Atyák

Az újszövetségi iratok némelyikével egykorúaknak tekinthetők az ún. apostoli atyák írásai. A Tizenkét apostol tanítása (Didakhé) egyes fejezetei még az I. század vége felé megíródtak, ugyancsak az I. század utolsó évtizedéből való Római Szent Kelemen levele, a II. század első évtizedeiből származnak Antiochiai Szent Ignác levelei, a második század elején, a század első felében nyert végleges formát Hermasz Pásztora. A néhány adat mutatja, milyen ősi keresztény írásokat kap kezébe az olvasó ezzel a kötettel.

Vanyó László