Ákos ebben az írásban foglalja össze hogy a Biblia írásai milyen módon szenvedtek módosulást a történelem viharos eseményei közepette. Nagyon fontos munka, különös tekintettel arra, hogy a kereszténység többsége az írások megváltozásában nem hisz.
Tovább...
Ebben az írásban az egyház hatását a jog, az államszervezet, részben az ember élettere, a gazdaság, és a politika szempontjából vizsgálom a teljesség igénye nélkül, kiemelve a történelmileg fontosabb elemeket, a honfoglalástól a dualizmusig terjedő időszakban.
Tovább...
A tanulmány alapos kritika alá veti az Ószövetség történeteinek és Mózes törvényeinek isteni eredetéről vallott nézetet. Felveti, hogy Jézus Isten Országáról szóló evangéliuma vajon Mózes szellemiségének továbbfejlesztése lehet-e vagy egészen más tanítást próbál nyújtani, konfliktust teremtve így Mózes követői és a saját tanítása között, amely végül Jézus meggyilkolásához vezetett.
Tovább...
A tanulmány bizonyítani szeretné, hogy Pál apostol levelei nem követik Jézus tanításait, sőt több ponton ütközve Jézus beszédével érvénytelenítik azt. Pál apostol lényegesebb eltéréseit megpróbálja megvilágítani például 1. Hit általi megigazulás az igazság megismerése helyett 2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség/hazugság leleplezése helyett 3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása 4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása 5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése 6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete.
Tovább...
"Itt található írások többsége meglehetősen régen született - legalábbis elég régen ahhoz, hogy ma már ne feltétlenül gondoljam ugyanazt a bennük foglaltakkal kapcsolatban, mint amit akkor gondoltam, amikor írtam őket. Nem látom okát azonban annak, hogy ne vállaljam őket - éppenséggel mint gondolkodásom, szellemi fejlődésem állomásainak dokumentumait. Persze, ha nagyon mást gondolnék, nem is lennék itt, ezen az oldalon..." (Tamás)
"A kereszténységet egy sajnálatos történelmi tévedésnek tartom - ld. Gyakori kérdések 04 - amely nem Jézus tanítására épül, hanem elsősorban Pál ideológiájára. Hogy ez valóban így van, azt az Apostolok cselekedetei c. bibliai irat bőségesen dokumentálja." (Tamás)
Tovább...
"Az írás, amely 2005-ben vitairatként jelent meg a Népszabadság c. napilapban, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan kerülhető el az emberiségre leselkedő civilizációs katasztrófa. Véleményem szerint Jézus 2000 évvel ezelőtti tanítása három olyan paradigmát tartalmaz (egy gazdasági, egy politikai és egy szociális paradigmát) amelyek nem csak a magánerkölcsre, hanem a társadalmi praxisra irányuló útmutatások,
s alapjai lehetnének egy olyan alternatív civilizációnak, ami az emberiség túlélésének szükséges feltétele." (Tamás)
Tovább...
"Ebben az írásban először arra a kérdésre keresem a választ, hogy amikor Istenről (vagy Istenhez) beszélünk, és őt ezzel a szóval megjelöljük, akkor ez a szó miféle tapasztalatra utal. Minthogy az Istenről való tapasztalást az Istenről való tanítás formájában őrzi a kollektív tudat, ezért ezeket a tanításokat vizsgálom. Alapvetően Jézus tanítása érdekel, de az ő tanításának korrekt értelmezése feltételezi annak a vallásos és fogalmi kontextusnak (az ószövetség vallási nyelvének) az elemzését is, ami akkor, amikor Jézus tanított, a megértés keretét alkotta." (Tamás)
Tovább...
"A hitvallás egy speciális teológiai műfaj, ami a kereszténység kezdetén didaktikai (tanítási) céllal született, a legfontosabb "hittételeket" röviden összefoglaló szöveg, később pedig inkább apologetikai (hitvédelmi) céllal írt teológiai traktátus, amely már (kiváltképp a reformáció korától) nem csak a hittételeket, hanem azok teológiai indoklását is tartalmazza.
Az itt olvasható írás ezek mintájára született, amenyiben egy vallásos álláspont tömör, tételes megfogalmazása, és bevallottan vitairat: éppen a keresztény hittételek oppozíciója. Mondhatni: kísérlet egy eretnek hitvallás megfogalmazására.." (Tamás)
Tovább...
"Ezt a dokumentumot egy eredetileg szóban elhangzott előadás diái alkotják, amelyeken az apró betűs szövegek körülbelül azok, amik szóban hangzottak el, de mivel Tamás nem akart sokat írni, ezért az egész anyag így is meglehetősen vázlatos. Mindazonáltal a lényeg –reméli –kiderül belőle, vitairatnak pedig biztosan jó lesz, ebben a formájában is" (Tamás)
Tovább...
Pál apostol leveleinek kitűnő és sokoldalú elemzését, valamint Jézus tanításaitól való eltérését vizsgálja ez a rendkívül alaposságú és nagyon igényes munka.
Tovább...
Pál élettörténetének végig kísérése mentén szeretné megragadni hogyan alakul ki az a zűrös gondolatvilág, amely egyházi alapelvek megteremtésével legyőzi Jézus eredeti mondanivalóját.
Tovább...
Bulányi rádöbbenése az Ószövetség valódi jelentőségére a Bibliában.
Tovább...
Bulányi rövid eszmefuttatása a kereszténység és az egyház történelmi szerepéről a kialakulástól a Bokor mozgalom megalapításáig.
Tovább...
Ha Isten Országát akarjuk megvalósítani az ezredforduló társadalmaiban milyen elképzelésekkel foghatunk hozzá. Kitér a kapitalizmus bírálatára és hogy egy alternatív társadalom kiépítésére van szükség.
Tovább...
Ajánljuk ezt a könyvet azoknak, akik keresztényként gyakran forgatják a Bibliát, de azoknak is, akik bármilyen okból érdeklődéssel tekintenek rá. Gondolt-e már arra, hogy miért írták az Újszövetséget görög nyelven, és miért nem héberül vagy arámul? Az első részben annak a feltételezésnek eredünk nyomába, hogy a ma ismert görög Újszövetség csak fordítás, és az eredetit arám nyelven jegyezték le, Jézus anyanyelvén.
Találkozott-e bosszantó ellentmondásokkal a Bibliában, melyekre nem talált megnyugtató megoldást, de érzi, hogy van rájuk válasz? Előfordult-e, hogy filozofikus kérdéseken törte a fejét a Biblia olvasása közben, eleve elrendelésen, a szabad akaraton, a helyes imán, Jézus Istenségén, az idő létén, a bűn és a Gonosz eredetén vagy a Pokol helyén?
Végül pedig, mennyiben ad hitelt a véget nem érő világvége próféciáknak, mit gondol, közel-e már az utolsó ítélet? El tudja képzelni a Jelenések könyve egészen más - a maiaktól talán biblikusabb és történelmibb értelmezését? Egy olyan útra invitáljuk, ahol ha következtetéseinkben nem is ért egyet velünk, de ígérjük, sok új információval gazdagodik a Bibliát illetően.
Tovább...
A felosztott képernyőn felül a Márk, Lukács és Máté evangélium Gromon szerinti fordításai található egymást követő sorrendben, de különböző színekkel jelölve. Alul pedig megjelennek a lábjegyzet jelölésekre kattintva Gromonnak a fordításhoz fűzött megjegyzései.
Tovább...
Út a forráshoz... A legfőbb Forrás, minden létező és élő Forrása Isten. A hozzá vezető egyik út Jézus. Jézushoz az evangéliumok vezetnek el minket. Ez a könyv pedig az evangéliumokhoz mint Jézus-ismeretünk legfőbb forrásaihoz szeretné elkalauzolni az olvasót. Ezeket a forrásokat az idők során mindenféle hordalék fedte be, ahhoz tehát, hogy ismét eljuthassunk hozzájuk, végső soron pedig a legfőbb Forráshoz, el kell távolítani ezeket a hordalékokat, mindenekelőtt kétezer év vallási félreértelmezéseinek rétegét.
Tovább...
A Lukács kommentár folytatja az evangélium megtisztítását a hozzárakódott késői rétegektől, értelmezésektől. Amikor „Lukácsról” beszélünk, az evangélium tényleges írójára gondolunk, aki minden valószínűség szerint Márk evangéliumának, a jézusi mondásokat tartalmazó ún. Beszédforrásnak (nemzetközi jelzése a német Quelle szó rövidítéseként: Q) és saját (szóbeli és/vagy írásbeli) hagyományának felhasználásával készíthette el művét.
Tovább...
Az egyik legfontosabb feladatnak látszik, hogy abban, amit az evangélisták Jézusról elmondanak, illetve Jézus ajkára adnak, megpróbálja a szerző elválasztani egymástól azt, ami hitelesnek mondható, és azt, ami az áthagyományozók vagy az evangélisták vélekedése. Az újkori szentírástudomány évszázadok óta fáradozik ezen, a legkülönfélébb eredményekkel, és teljesen eltérő vélemények alakultak ki arról, lehetséges-e egyáltalán ez a szétválasztás. A szerző megkísérli ezt reménytelennek tűnő vállalkozást, és a meglévő „kövekből” (Jézus mondásaiból) viszonylag megbízhatóan szét választani, és elhelyezni a keresett kép valószínűsíthető helyein, ennek alapján pedig több-kevesebb bizonyossággal megmondani azt is, milyen kövek állhattak a most hiányzók helyén.
Tovább...
Pál számára pszichológiailag elengedhetetlen volt "Jézus feltámadása", valamint a maga "találkozása a feltámadt Krisztussal", mivel csak ezzel tudta (vagy azt hitte, hogy tudja) igazolni, hogy bár Jézust (és tanítását) nem ismerte, sőt üldözte, mégis a Tizenkettővel egyenrangú apostol. Sosem tudott megszabadulni ettől az önigazolási kényszerétől.
Tovább...
Jézus feltámadási története górcső alá véve.
Tovább...
Éles szemmel veszi észre a az evangélisták által megrajzolt Krisztus és Pál apostol által hirdetett Krisztus képe közötti különbséget. Nagyon fontos írás annak megértésére, hogy Pál apostol bizony másik Krisztust kezdett terjeszteni önerőből. Jézus személyének történelmi realitását is szemügyre veszi.
Tovább...
A szerző újszerű megvilágításba helyezi a torinói lepel és Jézus feltámadása közötti kapcsolatot, amiről azt állítja, hogy az egyetlen tényleg létező bizonyíték
Tovább...
A nyugalom helyére keskeny út vezet; szűk kapu nyílik rá. Csak a lelkünk fér át rajta: minden más kívül marad. A kérdező–kereső emberre sok csata vár. Elsősorban önmagával kell megküzdenie, majd a rokonságával és egyházával, aztán az egész világgal. A gondolkodás nem tűr korlátokat, hamar kívül lehet kerülni az intézményes kereteken. Az egyházak nagyon nem szeretik az érteni akaró és válaszokat váró embereket. Tanításaikat tévedhetetlennek tartják, s ha valaki mégis megkérdőjelezi azokat, akkor eretneknek kiáltják ki...
Tovább...
"Jézus is gyakran visszanyúlt az Írásokhoz, de csak azért, hogy a maga – merő- ben új – mondanivalóit szemléltesse. Ő egyáltalán nem vállalt közösséget a júdaizmus eszméivel és gyakorlatával, ahogy egyetlen más vallással se, hisz a földi vallások mind geocentrikusak és emberközéppontúak… A Törvény egy rossz isten– és világkép talaján áll, következésképpen a más felismerésre (helyes szemléletre) tért ember együtt rombolja le a kettőt, vagyis az egész Építményt..."
Tovább...
A szerző szerint hiszünk a Jóisten létében, ám ezt nem hangoztatjuk. A mennyországon leginkább csak mosolygunk, az angyalokat szárnyas–hálóinges alakokként képzeljük el, a gonosz lelkekről pedig semmit sem tudunk. Úgy tartjuk, hogy az Ördög nem is olyan fekete, néhanapján még szimpatizálunk is vele. A földönkívüli lényeket a fantázia birodalmába száműzzük, mi a „realitásokra” koncentrálunk. Hit nélkül énünk viszontagságai életfogytiglan tartanak. A szóban forgó hit pedig nem más, mint Jézus szavainak igaznak tartása. A bennünk lakozó új ember ugyanis nélküle nem születik meg. Aki nem merül el logionjaiban, az nem részesül kinyilatkoztatásban. Ez annyit tesz, hogy olvasni és gondolkodni kell, mégpedig sokat.
Tovább...
A szekularizált vallástörténelem ragályként elterjedt, hagyományos, kvázi „dogmája”, hogy Jézus tanítása csupán zsidó reformmozgalom maradt volna, ha nem lép fel a zseniális Saul rabbi (a későbbi Szt. Pál apostol), és – a zsidóktól való üldöztetések hatására – nem alakítja szellemileg és szervezetileg új vallássá (Egyházzá) e kezdetben jelentéktelen szektát. Ezt a folyamatot szokás „páli fordulatnak” nevezni; voltaképpeni csírája, a mintegy 300 évvel későbbi, úgynevezett „konstantini fordulatnak”, mely után a kereszténység lassan, de biztosan világhatalmi tényezővé kezd válni. A szerző meggyőződése, hogy a „páli fordulat” fentebbi értelmezése téves, féligazság, és sokkal inkább kellene "jézusi fordulatról" beszélni amely a fundalista kereszténység torzító nézeteitől való megtisztítás után rajzolódik ki.
Tovább...
Az apokrifek részben az apostoli atyák írásainak kortársai, részben túlmutatnak ezen a koron, átívelnek a II. századba, de még a IV. században is keletkeztek apokrifek. Az ortodoxia mindig igyekezett elhatárolni magát az apokrifektől, az apokrifek szerzői azonban fáradhatatlanul buzgólkodtak eszméik terjesztésén.A könyv igen széles betekintést nyújt ebbe a szellemi világba, az ószövetségi apokrifektől a gnosztikus írásokon keresztül az újszövetségi apokrifekig gyűjtötték össze az értékesebb írásokat.
Tovább...
Az újszövetségi iratok némelyikével egykorúaknak tekinthetők az ún. apostoli atyák írásai. A Tizenkét apostol tanítása (Didakhé) egyes fejezetei még az I. század vége felé megíródtak, ugyancsak az I. század utolsó évtizedéből való Római Szent Kelemen levele, a II. század első évtizedeiből származnak Antiochiai Szent Ignác levelei, a második század elején, a század első felében nyert végleges formát Hermasz Pásztora. A néhány adat mutatja, milyen ősi keresztény írásokat kap kezébe az olvasó ezzel a kötettel.
Tovább...
rámutassunk a Bibliában fellelhető hibákra, amelyek károsak a Bibliát olvasó egyénekre, és ezáltal az emberiségre nézve. Ebben a műben a Bibliának egy logikusan felépített kritikáját szándékozom nyújtani az olvasó számára, amely majdnem ugyanazt az utat járja be, mint az az ember, aki most ismerkedik meg a Bibliával.
Tovább...
A szerző Az antikrisztus című művében hevesen bírálja a kereszténységet, amelyet az életellenes értékek és az igazságtalan hatalmi struktúrák forrásaként állít be. A műben Nietzsche az egyházak által létrehozott keresztény erkölcsöt a gyengeség és az alávetettség kultuszának tekinti, amely gátolja az emberi fejlődést és az erősebb egyének felemelkedését. Kiemeli, hogy a kereszténység elfordul a valóságtól, és egy képzelt túlvilágra helyezi a hangsúlyt, ezzel letörve az életörömöt és a kreativitást. A mű végül egy új értékrend felé szólít fel, amely az élet igazolásán és az emberi potenciál kibontakoztatásán alapul.
Ezúton szeretnénk hangsúlyozni, hogy az a tény, hogy Nietzsche tanulmánya az Átok a kereszténységre alcímet viseli, nem jelenti azt, hogy az Eretnek platform tagjai bárkire vagy bármire átkot mondanának! Nietzsche írását sok szempontból elgondolkodtatónak és tanulságosnak tartjuk, az alcímet pedig az irodalmi hűség okán a fordító megtartotta.
Tovább...
Kutatásai eredményeként az az alapvető tétel fogalmazódott meg a Szerzőben, hogy az a közkeletű elképzelés, miszerint "kezdetben volt az igazhitűség", amely általánosan jellemezte az egyházat és amelytől aztán itt-ott eltértek az eretnekek - mítosz. Valójában kezdettől fogva és az első négy században mindvégig az uralta az egyház életét - méghozzá elképesztő változatosságban -, amit már akkor és azóta is eretnekségnek szokás nevezni, s az ún. ortodoxia csak hosszú és kemény, nemegyszer véres történelmi harc árán jutott diadalra.
Tovább...
A Páli kereszténység már kezdettől fogva szigorú kritikának volt kitéve. Ezt Pál is igazolta. (pl.: 2.Kor.11.) És ez a kritika nem némult el soha. Azonban kerek 14 évszázada - mióta a Páli kereszténység elhatalmasodott – a kritika brutálisan el lett nyomva, mert ez szolgálta a császár érdekét. Ezen időszak alatt eretnekek és úgynevezett boszorkányok milliói lettek kíméletlenül és sokszor kegyetlenül elhallgattatva. Mindig azt kérdeztem magamtól, hogy a Jézus vallásából származó ősegyház hogyan tudta Pál egészen más konceptusát átvenni és a továbbiakban azt hirdetni és javasolni?
Tovább...
Máté szívéhez két téma áll közel: Krisztus és az egyház. Párbeszédeinek szokványos résztvevői: a zsinagóga és a közösség. Az egyiket arra buzdítja, fogadja el Isten akaratát, vagyis az idők jeleit (16,3), a másikat pedig arra, hogy maradjon hűséges hivatásához. Az ország elvétetett a zsidóktól és más népnek adatott, amely majd megtermi ennek gyümölcsét (21,43). A termés beérése ugyanis nem maradhat el. A régi nemzetségfők, Jákob tizenkét fia helyébe a tizenkét tanítvány lépett, akik majd megvalósítják Krisztus eszményi egyházát (10, 1-2). «Sokan jönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában; akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre» (8, 11-12). - Máté teológiai szempontból látja a valóságot, de nem elvontan. Az ország misztérium (13,11), de ennek valósága a történelembe gyökerezik. Ezért szervezettel, irányító központtal (16, 16-19) és külső munkatársakkal (10, 2-5) kell rendelkeznie.
Tovább...
Manapság feltehetően Márk-evangéliuma az az újszövetségi irat, amely a leggazdagabb exegetikai irodalommal rendelkezik. Ez azért örvendetes dolog, mert évszázadokon keresztül ezt az evangéliumot vették a legkevésbé figyelembe. Miután a legősibb evangéliumi iratnak ismerték fel, és az ezzel a felismeréssel összekapcsolódó lehetőségek is tudatossá váltak, egyre jobban magára vonta a kutatók érdeklődését.
Tovább...
A kapucinus szerzetes műve tudományos igényű alkotás, de haszonnal forgathatják olyanok is, akik biblikus képzettség híján szeretnének megismerkedni a "szegények evangéliumával".
Tovább...
A Jn 21,24-ben meg nem nevezett tanítványt, "aki tanúságot tesz ezekről", Jánosnak hívták. A második század egyháza "Jánoson" kétségtelenül az apostolt, a Zebedeus fiát és Jakab testvérét értette. Ő azonban a korabeli egyház mindenkori nagy teológusa, és nem olyasvalaki, aki gyorsíró füzetébe jegyezte fel az Úr szavait. A magyarázat közben látni fogjuk, a szerző pontosan ismeri a Jézus korabeli Palesztina helyi viszonyait, zsidó szokásait és ünnepi kalendáriumát.
Tovább...